10/11/2026
AZ EIFFEL-TORONY
Ma mar nehez elkepzelni Parizst az Eiffel-torony nelkul. Ott van a kepeslapokon, a filmekben, a festmenyeken, es szinte mindenki felismeri, meg akkor is, ha soha nem jart Franciaorszagban. Pedig amikor 1889-ben elkeszult, egyaltalan nem volt ekkora rajongas korulotte. Sot, a kor muveszeti es irodalmi elitjenek egy resze kifejezetten gyulolte.
A torony az 1889-es parizsi vilagkiallitasra keszult, amelyet a francia forradalom centenariumanak alkalmabol rendeztek meg. A cel egy olyan monumentalis epítmeny letrehozasa volt, amely a technikai fejlodest es Franciaorszag mernoki teljesitmenyet jelkepezi.
A tervet Gustave Eiffel vallalkozasanak mernokei, Maurice Koechlin es Emile Nouguier dolgoztak ki, az epiteszeti megjelenest pedig Stephen Sauvestre alakitotta tovabb. A projektet vegul Gustave Eiffel nevevel kapcsoltak ossze, aki vallalta az epites finanszirozasának jelentos reszet is.
Az epitkezes 1887 januarjaban kezdodott, es mindossze ket ev, ket honap es ot nap alatt fejezodott be. A kor technikai lehetosegeit figyelembe veve ez elkepeszto teljesitmeny volt.
A szerkezet 18 038 kulonallo femalkatreszbol all, amelyeket mintegy 2,5 millio szegecs tart ossze. A femvaz tomege nagyjabol 7300 tonna. Az alkatreszeket elore legyartottak, majd a helyszinen illesztettek es szegecseltek ossze. Az epitkezesen egyszerre 150-300 munkas dolgozott.
A torony eredeti magassaga 300 meter volt, antennakkal egyutt ma mar 330 meter magas.
A legerdekesebb talan az, hogy az epitkezes idejen mennyien tiltakoztak ellene. Neves muveszek, irók es koltok nyilt levelekben tiltakoztak a terv ellen. Szerintuk egy ilyen hatalmas vasvaz elcsufitja majd a tortenelmi Parizst. Maupassant, a hires francia iro is a kritikusok kozott volt.
A korabeli tiltakozok egy resze ugy gondolta, hogy a torony ipari szerkezetnek tunik, es semmi keresnivaloja egy ilyen elegans varos kozepen.
Aztan megtortent a vilagkiallitas, es a kozonség egyszeruen imadta. 1889-ben kozel ketmillio latogato ment fel ra. A torony hamarosan a modern technika es a francia mernoki tudas jelkeppe valt.
De volt egy apro problema: eredetileg csak ideiglenes epítmenynek szantak. A megallapodas szerint az Eiffel-torony husz evig maradhatott volna, aztan akar le is bonthattak volna.
Gustave Eiffel azonban nem akarta elvesziteni a munkajat. Tudta, hogy a torony fennmaradasahoz uj funkciot kell talalnia. Tudomanyos kiserleteket tamogatott, meteorologiai megfigyeleseket vegeztek rajta, majd a radiozas es a tavkozles szamara is fontos helyszinne valt. A katonai radioadasokban betoltott szerepe vegul nagyban hozzajarult ahhoz, hogy 1909-ben ne bontsak le.
Azota persze sok minden valtozott. A torony magassaga az antennak miatt tobbszor is novekedett, rendszeresen ujrafestik, es ma mar a vilag egyik legismertebb latvanyossaga. A festes kulon tortenet: a femszerkezetet folyamatosan vedeni kell a korróziotol, egy teljes ujrafestes pedig tobb evig is eltarthat. A torony szine sem mindig volt ilyen: kezdetben vorosesbarna arnyalatot kapott, kesobb tobbfele szinben is pompazott.
Es egy erdekesseg, amit talan kevesen tudnak: az Eiffel-torony nem Gustave Eiffel egyetlen jelentosebb munkaja volt. Vallalkozasa reszt vett a New York-i Szabadsag-szobor belso femszerkezetenek kialakitasaban is.
Ma mar nehez elhinni, hogy ezt az epítmenyt valaha a varos elcsufitasanak tartottak, es a lebontasat is komolyan fontolgattak.
Parizs egyik legfontosabb jelkepe ugyanis eredetileg nem orokre keszult. Csak egy vilagkiallitasra szant latvanyossagnak indult, amelynek husz evet adtak.
Vegul a varos egyik legmaradandobb jelkepe lett.
