Bánhalmi Árpád

23/01/2020

fotó: Bánhalmi Árpád

Az ókori görögök két kifejezést használtak az időre: kronosz és kairosz.

A kronosz a mindennapi, megállíthatatlanul folyó idő, az, amit az óránk mutat. Az egymás után következő események ideje, visszafordíthatatlan. Ami eltelt belőle, már soha nem hozható vissza. Életünk során fokozatosan pereg le, mint a homokórában a homok, majd egyszer elfogy, véget ér.

A kairosz ennek az ellentéte. Lehetőségek egymásutániságából áll, az események közti meghatározhatatlan, bensőségesen megélt, különleges pillanatokat jelenti, az életünk építő, gazdagító, minősített pillanatait. Szó szerint a megfelelő, helyes, alkalmas pillanat; az, amikor érezzük a levegőben, hogy a tél után beköszönt a tavasz, vagy amikor majd' kicsattan a pirosságtól a gyümölcs a gyümölcsfán…

A kronosz olyan, mint egy folyó. Nem emlékezhetünk az összes vízre, ami elfolyik mellettünk. Amikor visszanézünk, a hordalékfát látjuk, meg a törmeléket, amit a viharok és az áradások hagytak maguk után a parton. Ez a kairosz.

Fény: Pető József
Zene: Olivier Messiaen: Quatuor pour la fin du temps
Koreográfus asszisztens: Sebestyén Tímea
Koreográfia: Zambrzycki Ádám

forrás: http://nemzetitancszinhaz.hu/musor/bemutato-az-ido-vegezete/869

25/07/2019

Fotó: Bánhalmi Árpád

Az amerikai Big Daddy Wilson jól ismert név Magyarországon is. Idestova 4-5 éve visszatérő vendége a legjobb fesztiváloknak és kluboknak. Az eddigiektől eltérően ezúttal egy igazi All Stars csapat részeként teszi tiszteletét hazánkban.

A lassan nálunk is legendás státuszt kivívott Ripoff Raskolnikovval évek óta kölcsönösen tisztelik egymás munkáját, de valahogy eddig még nem adódott lehetőség néhány spontán jam session-t leszámítva a közös muzsikálásra.

Mind hangzásában, mind a repertoárt tekintve egy teljesen megújult programot mutatnak be ezúttal, amiben nagy hangsúlyt kapnak a saját szerzemények.

A résztvevők szerint eddigi karrierjük legjobb produkciója állt össze. A lelkesedés érthető, hiszen egy olyan párosítás, ahol a világ egyik legjobb hangú fekete blues énekese egyesíti erőit Közép Európa egyik legjobb dalszerző-énekes-gitárosával megspékelve hazánk első számú blues zongoristájával csak nyerő lehet. A három zenész annyira egyféleképpen gondolkodik, hogy olyasfajta muzsikálásnak lehetünk tanúi, amire csak igen ritkán van alkalma az embernek.

A Big Daddy-től eddig megszokott tradicionális blues mellett a mostani produkcióban megjelennek az általa korábban sikerrel művelt soul és gospel zene elemei is.

Az USA béli Észak-Karolina egyik dél-keleti parti városában született. A blues énekes és dalszövegíró egyenesen a Dél szívéből érkezett. Egy Edenton nevű kisvárosban nőtt fel, ahol a helyi rádiók szinte csak a gospel és a country zenét sugározták.

A templomba járás kötelező dolog volt Wilsonnak és két nővérének - Dorisnak és Phyllisnek-, melyet anyjuk Miss Dorothy Lee Blount és nagyanyjuk Leola Blount szorgalmazott.

Emellett Wilson még tagja volt a Groove Junior Gospel kórus közösségének is. Vallásos családból származott így "a gospel éneklés természetes dolog volt a számunkra, de a blues, az valami más volt!"- mondta Wilson.

Tinédzserként nagy hatással volt rá a hetvenes évek funk és a soul zenéje. Végtelenül félénk és visszahúzódó gyerek volt, de a zene segítségével sikerült kibontakoztatnia tehetségét.

16 évesen kilépett a suliból, eljött otthonról és később csatlakozott a Hadsereghez, ahol sikeres nehézsúlyú bokszoló lett.

Nem sokkal ezután átélte első blues koncertjét is és a koncert után azt mondta: "Végre megtaláltam, amit kerestem! Ez a nekem való zene, ez az én zeném."

Egy héttel később meg is alakítja saját blues csapatát "Carolina Blues Connection" néven, azóta is bluest énekel.

"A funk, a soul, a gospel és a country még mindig közel áll hozzám, de semmi nincs, ami a bluest felülmúlhatná."

Forrás: https://kobuci.hu/programok/big_daddy_wilson_usa_146

07/01/2019

Fotó: Bánhalmi Árpád

Jens Christian Grøndahl és Alex Broun művei alapján

Meddig tart a szülői hivatás, meddig anyja valaki felnőtt lányának? Megtörténhet, hogy egy anya ne szeresse gyermekét? Gyűlölheti, lenézheti egy gyermek a szüleit? Bepótolható-e az anyai odaadás? Lehet egy gyermek a meg nem valósult szakmai vágyak beteljesítője, vagy nem más, mint rivális, tolvaj? Létezik jó szülő-gyermek kapcsolat, ha két ellentétes mentalitású generáció egymásnak ennyire kiszolgáltatott?

Egy szívmelengető „hollywoodi”, és egy sötét tónusú „bergmani” anya–felnőtt lány viszony, melyek dialógusra lépnek egymással a néző fantáziájában. A lány óhatatlanul mindkét történetben továbbviszi a szülők bűneit, hiszen már maga is világra hozta a legújabb generáció egyik tagját.

Szereplők: Udvaros Dorottya, Földes Eszter
Díszlet: Ébner Aletta
Jelmez: Lokodi Aletta
Látványtervező mentor: Albert Alpár
Zene: Constantin Coada
Rendezőasszisztens: Fazekas Anna
Produkciós vezető: Gáspár Anna
Mentor rendező: Jordán Tamás
Rendező: Csábi Anna

03/12/2018

Fotó: Bánhalmi Árpád

Csehov Sirály című színművének alapján

„Csajka címmel egy olyan táncszínházi produkció kerül a nyilvánosság elé, amely Csehov Sirály című színművéből inspirálódott. A prózai részeket mozgásszínházi elemekkel kívánom vegyíteni, ezáltal erősítve a klasszikus csehovi mű alapmotívumait, és a karakterek közötti viszonyrendszerek bonyolultságát. Ezzel az alkotással célom elsősorban megtalálni és kiemelni az eredeti műből erőteljesen kiolvasható írói szándék érzékenységét, mindezt megpróbálom személyes érzetekkel és gondolatokkal ötvözve a tánc nyelvén is érzékelhetővé, és érthetővé tenni a néző számára. Saját olvasói intuícióimat a mozdulatok erejével szeretném megjeleníteni, és az eleve elrendeltetett, majd’ mindegyiküket kárhozatra ítélő, egyéni sorsukat markánsan ábrázoló klasszikus csehovi mondanivalóból egy kifejezetten érzékeny és lírai hangulati világot teremteni.” (Blaskó Borbála)

Csajka, magyarul sirály. Általános érvényű, a világban felmerülő problémaköröket ecsetelő alkotás megoldatlan és megoldhatatlan gondokkal, kérdésekkel, kézzelfogható válaszok nélkül. Eldöntetlen irányokkal, antagonisztikus nézetekkel, megfejthetetlen viszonyrendszerekkel, több szálon futó kapcsolatokkal. Szeretet nélküli szeretetéhséggel.

Előadják: a Nemes Nagy Ágnes Színészképzés hallgatói
Zene: Varga Zsolt
Jelmeztervező: Katics Veronika, Simon Ferenc István
Díszlettervező: Bognár Eszter
Dramaturg: Juhász Károly
Rendező-koreográfus: Blaskó Borbála

02/12/2018

Fotó: Bánhalmi Árpád

20/10/2018

Fotó: Bánhalmi Árpád

Aldebaran Kompánia
Zárványok, avagy a borostyán lét
táncszínházi előadás
Szepes Mária A változatlanság hullámhossza c. regénye alapján.

Vajon van-e hatásunk mások életére? Hatalmunkban áll-e mások életét megváltoztatni? És a sajátunkon van-e elég bátorságunk változtatni a kényszerű szembesülés után? Egyáltalán vezet ez bárhova, vagy minden csak törvényszerűen ismétli magát, miután körbeért?
Többek között ezeket a kérdéseket feszegeti az előadás a néptánc és a flamenco szenvedélyes őselemeit alapul véve.

Táncosok:
Férfi: Kiss Gergely, Pekka;
Anya: Bucsás Györgyi Anikó;
Feleség: Urbán Henriett;
Szerető: Gether-Tóth Márta;
Lány: Mórocz Eszter.

Jelmez: Bencsik Andi;
Zene: Ran Bagno, Co**ha Piquer, Hannah Peel, Postásy Júlia és Dévényi Ádám;
Grafika: Szafner Beáta;
Visual: Makró, azaz Kara Dávid és Skribek Anikó;
Fény és Hang: Budai Géza.

20/10/2018

Fotó: Bánhalmi Árpád

Két idegen, egy kényszerhelyzet és mérhetetlen egymásra utaltság. Egy történet szerelemről, kiszolgáltatottságról, kegyetlen és mégis csodálatos pillanatokat megélt sorsokról.

Két fiatal bujkál egy gellérthegyi villában. A fiú katonaszökevény, aki a háború miatt saját emberségében csalódott, a lány családját zsidó származása miatt megölték, csak neki sikerült megmenekülnie.
Egy menedékük marad. A játék. Játszanak, hogy legyőzzék félelmeiket, hogy eltöltsék az időt, hogy túléljék a borzalmat. Eljátsszák a múltjukat, hogy képesek legyenek feldolgozni. Egymásba szeretnek.
De vajon van-e értelme álmodozni közös, boldog jövőről, mely talán soha nem válik valóra?

„Játék. Mert nincs más dolgunk, csak élni. Túlélni. “

Szereplők:
Kálmán Henrietta
Károlyi Krisztián

Rendező: Bródy Norbert
Rendezőasszisztens: Szőke Dániel
Írta: Karinthy Ferenc

12/10/2018

Fotó: Bánhalmi Árpád

A rejtélyes V. A. Lucky meghívására tíz, egymás számára ismeretlen ember érkezik a Néger-szigetre. Mind közösségük megbecsült tagjai, és egyikük sem sejti, hogy hamarosan utoléri múltbeli bűneinek megtorlása. Amikor a kellemes vacsora közepén egy testetlen hang bejelenti, hogy a tíz személy - nem önkezűleg, ámde közvetett módon - egytől egyig gyilkosságot követett el, elszabadul a pokol - és a jól ismert gyermekmondóka mintájára sorra kezdenek hullani a vendégek. Már csak egy kérdés maradt: ki és miért tervelte ki a könyörtelen mészárlást az igazság nevében?

Agatha Christie egyik legismertebb krimijéből a Spirita Társulat vezetője, Egressy G. Tamás írt és rendezett színpadi feldolgozást.

Vera Claythorne - Fodor Boglárka
Philip Lombard - Krausz Gábor
Lawrence Wargrave bíró - Bárány Gergely
Dr. Edward George Armstrong - Nádas Gábor Dávid
William Henry Blore felügyelő - Kocsis Fülöp Soma
Emily Caroline Brent - Galambos Zsófia
Anthony James Marston - Czibere Krisztián
John Gordon McArthur tábornok - Gulyás Ádám
Mr. Thomas Rogers - Fejér Máté
Mrs. Ethel Rogers - Harsányi Lea

Látvány: Galkó Janka
Világítástervező: Budai Géza Gábor
Rendezőasszisztens: Nagy Renáta
Író és rendező: Egressy G. Tamás

11/10/2018

Fotó: Bánhalmi Árpád

Nagy Fruzsina jelmeztervező, Halas Dóra karvezető és Bartha Márk elektronikus zenész a Tabu kollekció című előadás megalkotásakor dolgoztak először együtt, melyet a Soharóza mutatott be 2016 szeptemberében. Első kísérleti munkájuk során egy olyan új, összművészeti formára leltek, s egy olyan etűdsorozatot alkottak, amelyben az élő, vokális zene és az extrém, erős tartalommal bíró jelmezek, komplex koreográfiai és dramaturgiai keretben fuzionáltak a divatbemutatót idéző, kifutó alakú színpadon.

Az alkotók által catwalk koncertnek elnevezett műfaj tehát egyszerre színház, koncert és divatbemutató. 2018-ban, immár Fekete Ádám dramaturggal kiegészülve, a csapat ezt a kísérleti műfajt fejleszti tovább, ezúttal egy hétköznapiságában abszurd témakört feldolgozva.

Az Ügy koncepciója Kodály Zoltán Székelyfonó című daljátékának alapötletéből és formájából ered: egy népdalokból építkező etűdsorozatban kíván képet mutatni a jelenlegi magyar társadalomról a hivatali ügyintézés útvesztőjében.