30/03/2016
Most, hogy ez az utolsó utáni kis poszt erről az útról, szeretnék köszönetet mondani, mint az Oszkár átadáson: köszi Nektek, hogy követtétek és like-oltátok és nem hate-eltétek. A fő szponzornak, Katának, aki lehetővé t***e ezt a szabit és Bangkokban adott némi jótanácsot útravalóként. Nikinek, aki helyettesített és magába folytotta a kérdéseit, ha voltak. A Nikonnak, aki a távoli Japppánban gyártott nekem kb. 6 kilógramm fényképezőgépet. A Sigmának, aki szinén a szigetországban elkészt***e az egyetlen zoomos 300 mm-es 2.8-as teleobjektívet, ami minden háttérelmosódós öregnéni fotóhoz elengedhetetlen volt, ill. a világ legélesebb 35mm-es lencséjét, amit elhoztam, de egy képet sem készít***em vele. Az I Love Telenor kampánynak, aminek révén kb. 3 napot, sok laptopcipelést és millió eltévedést spórolt nekem a kis iPad mini, amin többek között offline térképet (maps with me) nézegettem, kiküszöbölve ezzel a taxis lehúzás próbálkozásokat is. Köszönöm a www.csajbringa.hu-nak, amin jókat mosolyogtam, amikor a 3. női bringát kölcsönöztem ki, az utolsót kis kosárkával (jó, ezt én kértem). A NOK Airnek, ami thaiul madarat jelent, és meg vagyok győződve, hogy egy kacsára festett repülőgép tud a legjobban repülni (a stewardess csaj beszálláskor a “hello, how are you?” kérdésre röhög: “still alive” –válaszolja… Öööö… Te kis izé!). Sokat használtam a Google NIK szoftvereit, amik ha jól tudom, pár napja ingyenesen letölthetőek, és utólag ki lehet választani, hogy milyen analóg filmhez haszonlítson az elkészített fotó, érdemes kipróbálni. Ja, majdnem elfelejt***em a 2 Osprey hátizsákomat, amivel sokkal menőbb felfedezőnek éreztem magam, mint a korábbi quechuámmal. Majdnem mindent a kedvenc suunto órámmal mértem, amit pedig nem azzal: az út során kb. 60l kólát ittam, 30l undorító citromos-mézes ice teát és kevés vizet. Kb. 15 almalommal menekültem Burger King vagy KFC éttermekbe helyi kajáldák elől, különböző okokból. Nikon D800E fényképezőmmel 1400 képet, míg a D750 másik géppel 2200-at (köszi Bazsa az SD kártyát, pont kellett). A legolcsóbb szállásomon biztos az életkoromra való tekint***el 1971 Ft-ot fizettem, de átlagosan sem kerültek többe 3500 Ft-nál/szoba. A legolcsóbb kaja, amit ettem nem egész 1 USD volt, vega tésztás zöldséges tészta kevés zöldséggel Myanmarban, de átlagosan 6-7oo Ft-ból a legtöbb helyen kijött egy főétel. A vakító napsütés ellenére is csak 1x vettem fel a napszemüvegem, akkor is csak kb. 1 órára. Köszi még egyszer, hogy követtétek a kalandokat a képernyőn, hamarosan találkozunk 3 dimenzióban is!