23/04/2024
Hajós történetek Mártival és Zolival. ⛵⚓🦢
A Ceremóniamester meséi - "Nincs motor, nincs áram!"
Nem is annyira a régmúltban, az egyik általam csodált szertartásvezető, Plesz Márti - Micsoda Esküvő megkért, hogy egy hajós esküvőn én adjam a hangot a szertartáshoz, mivel az CM munka mellett ezzel is foglalkozom. Szertartások, kisrendezvények, beszélgetős műsorok, stb. Meg is beszéltük a helyszínt: Balatonfüred, kikötő, sétahajó. Korábban már beszéltünk a Kapitánnyal, hogy mekkora a hely, van-e áram a hajón, mert ahhoz választok felszerelést. Fel is pakoltunk, beállítottam mindent, lepróbáltuk a hangot. Minden sínen.
A terv az volt, hogy kiérünk a Balatonra, jó távol a parttól, leáll a hajó, megjön az előre rendelt szélcsend és indul az áhítat.
Ehhez képest amikor Mártival állítottuk be a mikrofont, hirtelen csend lett. Ez az üzemszünet gyanúsan egybeesett a hajó motorjának leállításával. Az idő viszont vészesen közeledett, a násznéppel együtt, élükön Takács "First Sight Studio" Bálinttal. Odakiáltok a kapitánynak, hogy elment az áram, mire ő, méla közönnyel szól vissza, hogy:
- Persze, hogy elment, hát leállították a motort.
- Oké, de arról volt szó, hogy van áram a hajón.
- Persze, hogy van. Ha megy a motor. Nincs motor, nincs áram!
:: végülis logikus, mindig tanul az ember::
Gyors újratervezés, megbeszélem a kapitánnyal, hogy nem állítják le a motort, csak lassabb tempóra kapcsolnak, akkor a szél sem lesz akkora és nem lesz gond. Príma.
Megérkezett a násznép, mindenki elhelyezkedik, hajó indul.
Meg kell mondjam, utánozhatatlan hangulata van egy ilyen szertartásnak. Langy szél fúj, a hullámok nyaldossák hajó oldalát, betölt mindent a Balaton illata, az a kilátás pedig, ahogy a horizonton az ég a vízzel összeér, már önmagában is mosolyt csal az ember arcára. Hát még egy ilyen fűszerezéssel.
Bálint, egy kipróbált tengerészt megszégyenítő magabiztossággal mozgott a sorok között, mígnem, szemén az gépével fellépett az egyik padra, mikoris a hajó egy kicsit oldalra dőlt. Önmagát stabilizálandó, a jobb lábával egy kicsit kilépett. A probléma az volt, hogy ahová ő lépni kívánt, oda a hajóépítő mérnökök már nem álmodtak ülőfelületet, így a jobb lábával szilárdan sikerült is ráállnia a semmire. Ennek következtében némiképp instabillá vált a pozíció és kamerástól, mikrofonostól, mindenestől nekifeszült a végtelennek és leesett a padról, aminek egy részleges izomszakadás lett a következménye, mint később kiderült, de ebből a pár és a vendégek csak annyit vettek észre, hogy egy kicsit óvatosabban helyezte a fél lábát a nap további részében.
Eközben Márti a hajó tatján a ruhájával fogta be a feltámadt szelet, én pedig két kézzel kapaszkodtam a hangfalba, a forgatókönyvbe, a padba és a keverőbe, nehogy a hullámverés engem is meglepjen, a násznép valószínűsíthető döbbenetére.
Összefoglalva (mint a mesék végén a tanulság):
Ebből is látszik, hogy egy-egy új helyzetre mennyire másképp kell felkészülni, mint a jól megszokott gyakorlatra. Végül minden jól alakult, de ehhez szükség volt egy összeszokott csapatra, egy jó kapitányra és egy boldog párra, akik megbíztak bennünk és akikért ezt megéri csinálni.
A sapka helye a történetben: ruházati kiegészítő, divatcikk, napszúrás elleni védelem
First Sight Studio Micsoda Esküvő - Plesz Márti szertartásvezető