01/06/2026
A széttört üstökös - búcsú a C/2024 G3 (ATLAS)-tól / The Broken Comet - Farewell to C/2024 G3 (ATLAS)
2025. 02. 04.
⟨English below⟩
A C/2024 G3 (ATLAS)-üstököst 2024 áprilisában fedezte fel T. Linder, a chilei ATLAS-projekt 0,5 méteres távcsövével. A számítások alapján rendkívül elnyúlt, retrográd pályán érkezik a Naprendszer külső tartományaiból, és 2025. január 13-án mindössze 0,09 CSE-re (körülbelül 13,5 millió km) haladt el a Nap mellett, vagyis szinte már a "napsúroló" üstökösök közé tartozik. Bár a kezdeti számítások szerint csekély esélye volt a túlélésre a rendkívüli hőterhelés miatt, a megfigyelések azt mutatták, hogy nemcsak átvészelte a perihéliumot, de másnapra tovább erősödött a fényessége, elérve a kb. -3,5 magnitúdót. A megfigyelését nehezít***e, hogy az égitest csupán 5-6 fokra látszott a Naptól.
2025. január 11-én hajnalban még nem hittem volna, hogy saját eszközeimmel újra sikerül megörökítenem a kométát, ráadásul kétszer is. Az időjárás változása végül lehetővé t***e, hogy a vártnál fényesebb üstököst ne csak hajnalban, hanem fényes nappal is megpróbáljam lencsevégre kapni – ilyen vállalkozásra addig nem volt példa az életemben. A sikeres nappali észlelés után néhány órával később a naplemente utáni rövid időablakot is kihasználtam.
Magyarországról ezt követően már lehetetlenné vált 2025 legfényesebb üstökösének észlelése, ezért az iTelescope-hálózat chilei, távvezérelt optikáival terveztem folytatni a megfigyeléseket. 2025. január 18-án hajnalban készít***em egy tesztfelvételt, hogy a következő éjszakákon már megfelelő kompozícióban szerepeljen a kométa. Másnap, a felvételek átnézésekor azonban döbbenten vettem észre, hogy az előző esti képekhez képest teljesen eltűnt az üstökös „feje”. Azonnal felkerestem Sárneczky Krisztián csillagászt, akinek segítségével különböző szakmai fórumokon elsőként jelent***em be a mag megsemmisülését. A felfedezésemet néhány órával később többen is megerősítették világszerte. Bár a mag szétesett, jelentős mennyiségű por szabadult fel, így a „fej nélküli” üstökös a déli féltekéről szabad szemmel is jól látható, több mint tíz fok hosszú csóvával volt megfigyelhető.
2025. február 4-én készít***em el a búcsúfelvételem a szétesett C/2024 G3 (ATLAS)-üstökösről. A néhány héttel korábban még tündöklő kométára ekkor már csupán két halvány, kísérteties porsáv emlékeztetett, amelyek ott metszették egymást, ahol egykor a mag helyezkedett el. A szétfoszló törmelékfelhő végül teljesen eltűnt, talán egyszer majd, évtizedek vagy évszázadok múlva, részeit hullócsillagként láthatja az emberiség. Az eddigi üstökösfotóim közül talán ez áll hozzám az egyik legközelebb, mert akárhányszor ránézek, mindig eszembe jut a megsemmisülés felfedezésének története.
~~~
English:
Comet C/2024 G3 (ATLAS) was discovered in April 2024 by T. Linder using the ATLAS project’s 0.5-meter telescope in Chile. Calculations revealed that it follows a highly elongated, retrograde orbit originating from the outer regions of the Solar System. On January 13, 2025, it passed just 0.09 AU (approximately 13.5 million km) from the Sun, making it nearly a “sungrazing” comet. Although initial projections suggested little chance of survival due to extreme thermal stress, observations confirmed that the comet not only survived perihelion but brightened further by the following day, reaching a magnitude of approximately -3.5. Observing the comet was challenging, as it appeared only 5–6 degrees from the Sun.
On the morning of January 11, 2025, I could not have imagined that I would manage to capture the comet with my own equipment -twice in one day, no less. A shift in the weather allowed me to attempt photographing the unexpectedly bright comet not just at dawn but also during broad daylight - a feat I had never attempted before. After a successful daytime observation, I took advantage of the short post-sunset window later that same day.
Following this, observing the brightest comet of 2025 from Hungary became impossible, so I planned to continue my observations using the remote telescopes of the iTelescope network in Chile. In the early morning hours of January 18, 2025, I captured a test image to ensure that the comet would appear in the proper composition during the following nights. However, while reviewing the images the next day, I was astonished to discover that the comet’s “head” had completely disappeared compared to the previous evening’s photographs. I immediately contacted astronomer Krisztián Sárneczky, and with his assistance, I became the first to report the destruction of the nucleus on various professional forums. My discovery was confirmed by several observers around the world just a few hours later. Although the nucleus had disintegrated, a significant amount of dust was released, making the “headless” comet still clearly visible to the naked eye from the Southern Hemisphere, displaying a tail more than ten degrees long.
On February 4, 2025, I captured my farewell image of the fragmented comet C/2024 G3 (ATLAS). By then, the once magnificent comet had faded into only two faint, ghostly dust lanes intersecting at the spot where the nucleus had once resided. The dispersing debris cloud eventually vanished completely, though perhaps one day, the humanity may witness its remnants again as meteors streaking across the night sky. Of all the comet images I have taken so far, this one may be among the closest to my heart, because every time I look at it, I am reminded of the story of discovering its destruction.
~~~
Technical details:
Date: 4 Feb, 2025 00:53-01:17 UT
Location: iTelescope - T75, Río Hurtado, Chile
Total exposure time: 17 minutes
Camera: ZWO ASI 6200 MM Pro
Telescope: ASA N 250/950 mm
Mount: PlaneWave L-500
Focal ratio, length: f/3.8, 950 mm
Filters: Chroma
5 x 60 sec Lum, 4 x 60 sec R/G/B
Processing: Astro Pixel Processor, PixInsight, Adobe Photoshop, Adobe Lightroom
