30/10/2026
🌳 🐿🦋🌼🍀Komlónak van egy kis gyöngyszeme: az Arborétum.
Úgy gondolom, sokkal több odafigyelést és gondozást érdemelne (ezt már többször írtam). Arborétum, ahová az ember elvonulhat egy kicsit a mindennapok zajától. Egy séta egyedül, családdal vagy akár egy barátnővel, tökéletes helyszín a csendes feltöltődéshez. 💛🍂
Itt található a kis játszótér, a Kincses Park is, amelyet egy nagymama, Notheisz Erzsébet álmodott meg unokája emlékére, aki egy repülőbalesetben hunyt el. Ennek a parknak lelke van, egy olyan történet és szeretet kapcsolódik hozzá, amely túlmutat a játszótér határain.
2018-ban néhányan összefogtunk, és lefestettük a padokat, hogy szebbé tegyük ezt a kis helyet. A napokban arra járva szomorúan tapasztaltam, hogy az egyik pad eltört, a többi pedig szintén felújításra szorulna.
Bízom benne, hogy tavasszal ismét lesz összefogás, és közösen új életet adhatunk a parknak és az Arborétumnak.
Egy dolgot azonban szeretnék kérni: ne csináljunk belőle politikai hasznot! Ne legyen belőle politikai üzenet, nemzeti színű szalaggal átkötött látványosság. Ez a hely ennél sokkal többet jelent. Ez a közösségé, az emlékeké, a szereteté és a természeté.
A Parkról az írásom 2013-ban jelent meg, amelyet azóta többször is megosztottam.
Közeledik az emlékezés és az elcsendesedés időszaka, emlékezzünk mi is. 🕯
A Parknak lelke van, ami a jó dolgokról szól! ❤️💛
„Lassan négy éve …. Rohan az idő, ám az érzés állandó marad. Maholnap útra indulnak a barátok, társak és elviszik az emlékeket a közös „KINCSEKET”. Mami tudod… én siettem, hamar szárnyra keltem. Már a magam útját járom, a csillagokat és a végtelent kutatom. Kedves vagy drága mami, hogy félted és szereted ŐKET, a pajtásaimat, a gyerekeket. Amit nekem adtál volna, add nekik, hogy sok-sok mosolyt csaljunk az arcukra. Tudod … a „MOSOLYT”, mert a gyermekek mosolya „KINCS”. Hát így kezdődött …” E gyönyörű és megható sorok egy üzenet, egy üzenet egy nagymamának, aki segített nekem abban, hogy ez a cikk létrejöjjön.
Néhány hete városunkban, az arborétumban egy csodálatos játszóteret adtak át, amely a Kincses Park nevet viseli. A Park gyönyörű környezetben van, messze a város zajától, árnyékos helyen, sok játékkal, padokkal. Létrejöttének „epicentruma” egy tragédia, hiszen négy éve már, hogy egy kisfiút, Arnit elvesztett a családja egy balesetben. Notheisz Erzsébettel a kisfiú nagymamájával beszélgettem a Park létrejöttéről, aki elmondta nagyon örült annak, hogy az ötlete segítő emberekre talált és mindenki pozitívan állt a kezdeményezéshez. Álmodtam egy parkot és itt állok a kapuja előtt. Mindig hittem az emberek jóságában, valahogy meg kell mutatnia magát, ami nem más, mint a SZERETET. Merjünk szeretni. Szeressük a múltat, a jelent, a jövőt. Szeressük a gyermekeket, az időseket, egymást. Szeressük a természetet, a fákat, a virágokat, a madarakat. Szeressük azt, amink van, amit kapunk, és azt, amit adunk. Szeressünk élni, boldogan mosolyogva, mert az élet KINCS és a KINCSES PARKBAN élet lesz. Köszönöm az Szilvási Általános Iskola tanárainak és a gyerekeknek. – mondta a nagymama. A diákok egy csodálatos előadással is megemlékeztek volt barátjukról, a Kis Herceget vitték színpadra, melyek már a címe is igen beszédes, sokat elmond. Ezen kívül táncgálát szerveztek, vásárt tartottak a saját készítésű termékeikből.
A Park létrejöttéhez sok segítséget kaptak a pedagógusoktól, az önkormányzattól. A játékokat Tóth Attila játékkészítő készítette, aki szintén sokat segített, hogy e Park létrejöjjön. Köszönet az embereknek, akik dolgoztak ezen a nem kis feladaton, akik hozzájárultak adományaikkal, ötleteikkel, jó szóval, biztatással és szép gondolatokkal. Köszönjük, mert nélkülük ez nem jöhetett volna létre. Köszönjük KINCS. ( Arnit így hívta az édesapja). A Komlói Honismereti és Városszépítő Egyesület vezetőjének Szarka Elemérnek szimbolikusan egy kulcsot adtam, hogy kísérjék figyelemmel a Park sorsát, vigyázzanak rá. A következő lépés, hogy ebben a szép környezetben egy madár utat hozunk létre, valamint egy kis tavat is szeretnénk. Mindig is azt vallottam, hogy „jó jónak lenni”, örülök, hogy adhattunk valamit a gyerekeknek és azoknak, akik majd ellátogatnak a Parkba, hiszen fontos: mindenki érezze magáénak a Kincses Parkot és vigyázzanak rá, mert lelke van, ami jó dolgokról szól – mondta Notheisz Erzsébet a kisfiú nagymamája.” (2013)
